Látnivalók Parádsasvár környéken:

Kékestető

A Mátra és egyben hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amit a nemzeti színűre festett kő jelez. A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas a napsütéses órák száma szeptember-októberben és januártól-március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a +26 fokot, míg télen nem süllyed -15 alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás 10 %-al alacsonyabb, ingadozása viszont kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg.

Galyatető

Galyatető, hazánk második legmagasabb tömbjének déli tövében kialakult, közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozó üdülőhelye. Korábbi neve Nagy-Galya. A galya szó jelentése: fátlan, füves hegy. Délkeleti oldalában, 1894-ben, nyitott-gerendakunyhót épített a Mátra-egylet. Ez volt a Samassa menedékház, amely azonban már az I. világháború után tönkrement. A Budapesti Hegymászó Egyesület az állam segítségével és adományokból, 1921-1924. között új, emeletes kő menedékházat épített, kétteraszos étteremmel, könyvtárral, 100 ágyas férőhellyel, pótépülettel. Létrehozták az északi oldal sípályáit. 1934-ben Péter-hegyesén megépült az andezit kilátótorony.1939-ben átadták a Nagyszállót, az akkori idők luxusberuházását.

Parádfürdő

A Parádfürdői völgyet 1730-ban említették először gyógyhelyként. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. A fürdőtelep XIX. századi dinamikus fejlődése során keletkezett Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb (10 hektár) sétáló- és gyógyparkja. Parádfürdő ásványvízgyűjteményét 1986-ban alapították, mintegy 600 féle ásványvizet mutat be a világ 21 országából. 1880-ban, Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György uradalmi istállót építtetett, melyet díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveztek. Az eklektikus stílusú épületben 1971 óta kocsimúzeum látható. 1892-ben adták át közönségnek az első vendéglőt, melyet Haranghy Jenő festőművész festményei díszítenek.

Sirok

A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Sirok történetének szerves részét képezi a siroki vár. A vár a település központjától 1 km-re, északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. A várhoz sétaút indul a Dobó utcából, melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk felfelé. A rövid séta azonban megéri, hiszen a várból, gyönyörű körpanoráma nyílik. Délre Sirok község és a Tarna-völgye, a község mögött a Kis- és a Nagy-várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat felé a Keleti Mátra gerincvonalát követhetjük nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki. Jó időben Galyatetõ is látszik. Észak felé a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek láthatók. Kelet felé a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli panorámát.